A helyes ceruzatartás és testtartás

  • Kezdőlap
  • A helyes ceruzatartás és testtartás

A helyes ceruzatartás

A legfrissebb tanulmányok szerint legfeljebb 500 izom vesz részt az írásban, és megfelelően kell működniük a helyes ceruzatartáshoz. Az előkészítő szakaszban történik az írószerek célszerű használatára szoktatás. Ha ez rosszul rögzül, akkor nehezen megvalósítható az átszoktatás. A szabályos ceruzafogás lágy, puha, nem görcsös. A ceruzának bele kell feküdnie a hüvelyk- és a mutatóujj közötti mélyedésbe. A ceruza csúcsa és az ujjak között kb. 3 cm-es távolság legyen. A fogás magasságával kapcsolatos probléma megoldható egy egyszerű eszközzel – a helyes fogási magasságba helyezzünk el egy gumit. A ceruza gondolatban meghosszabbított végének a jobb vállhoz kell érnie.

A helyes testtartás

Ügyeljünk arra, hogy szép és egészséges legyen a testtartás. Az egyenes háttal ülésre mindig figyelmeztetni kell a gyerekeket. Nemcsak rajzolgatásnál, hanem evésnél, játéknál egyaránt. A gyermek szeme kb. 25 cm-re legyen a papírtól.

Helyes testhelyzet írás közben A test helyzete írás közben befolyásolja az egyes karcsúcskák mozgását és azok összekapcsolását. Amikor ül, a lábnak a talajra vagy a padra kell támaszkodnia, így biztosítva a stabilitást. A munkaterület magasságának megközelítőleg félúton kell lennie a gyermek mellkasához, a test kissé ferdén előre, de nem hajoljon a lemezre, párhuzamos az asztal szélével. Az egyik kezében egy ceruza van, a másik lazán fekszik az asztalra párhuzamos asztalon, és a papírt tartja. A gyermeknek ugyanolyan magasságú vállaknak kell lennie, a fejnek kissé lejtőnek kell lennie a gerinc tengelyén, a szemek pedig körülbelül 25-30 cm-es papírról. Nem tűnik irreálisnak, de csak a készségek gyakorlása és automatizálása. A korrekciós program több órája után a gyermek képes fenntartani a test megfelelő helyzetét. Néha egyszerű figyelmeztetés elegendő, például egy kéz, és a gyermek azonnal tudja, mit kell tennie.

A fokozatosság elvének megfelelve a nagymozgástól jutunk el a finommozgásokhoz. A mozgás nemcsak fizikai tevékenység, hanem másodlagosan is fejlesztő hatása van a változó tempó, ritmus és irány következtében (pl. a figyelemre, emlékezetre).

Óvodáskorban, sőt még kisiskolában sok szülő és pedagógus is panaszkodik, hogy a gyerekek nem szeretnek rajzolni, finommotorikájuk fejletlen, motiválatlanok a rajzos feladatok iránt. A gyermekek érdeklődésének fejlesztése az esztétikum iránt nemcsak rajzos feladatokon keresztül történhet.

Ahhoz, hogy önkifejezésük – akár rajzban, mintázásban, de beszédben is – adekvát legyen, fel kell keltenünk érdeklődésüket, és figyelmüket a környezet esztétikai szépségére, a formákra, színekre kell irányítani. Az otthoni, óvodai sétákról, kirándulásokról gazdag zsákmánnyal lehet hazatérni, a szép alakú, színű kavicsok, levelek, kagylók, csigaházak mind-mind motiválóan hatnak a gyermekre, főleg ha nem értéktelen kacatként kidobjuk azokat, hanem kis gyűjteményeket készítünk belőlük. A szépség iránti érzékenység fejlesztése még nem elég ahhoz, hogy gyermekeink finommotorikája fejlődjön. Az ún. papír-ceruza-feladatok előtt nagyon sok lehetőség van arra, hogy a finommotorikát fejlesszük. Sok éves pedagógiai munkám tapasztalata alapján állítottam össze a következőkben felsorolt fejlesztési lehetőségeket mitegy alapként, amelyet azután ki-ki (szülő, pedagógus) bátran alkalmazhat, variálhat, bővíthet – hiszen a kéz mindig kéznél van!